Címkék

2011. október 5., szerda

csütörtök, Lk 11,5-13

Lk 11,5-13

     Azután így szólt hozzájuk: ,,Ha közületek valamelyiknek barátja van, és az odamegy hozzá éjfélkor, s azt mondja neki: ,,Barátom! Adj nekem kölcsön három kenyeret, mert egy barátom érkezett az útról hozzánk, és nincs mit adnom neki''; a másik viszont belülről ezt feleli: ,,Ne zavarj, az ajtó már be van zárva, gyermekeim is ágyban vannak velem együtt, nem kelhetek föl, hogy adjak neked!'' Mondom nektek: ha nem is kelne föl, hogy adjon neki azért, mert a barátja, mégis, alkalmatlankodása miatt fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége van. Ezért mondom nektek: Kérjetek, és adni fognak nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak. Melyik az az apa közületek, aki, ha a fia halat kér, hal helyett kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, talán skorpiót nyújt neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja a Szentlelket mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle!'

Üh.. elég súlyos szavak ezek így reggel, lapos pislogások és üres gyomor mellé. Na de lássuk csak... Nyilván a vak is látja, hogy a példabeszéd arról szól, hogy kérjél az Istentől, mert ő már azelőtt is szerette volna neked adni, mielőtt akár csak megszülettél volna pajzán gondolatként a szüleid fejében (kivéve, hogyha a hospitálásvezető tanárod fejét kéred, mert azt nem adja oda...)
Úgyhogy inkább gondolkodjunk el picit a barátságon. Húzzuk le picit Istent az asztalra, vagyunk annyira fejlettek, hogy menjen a multitasking. A kereszténység nem arról szól, hogy elmélkedek istenről. A Muzulmánok is elmélkednek Róla, sőt, az ateisták is. Szóval, barátság. Érdekes, hogy pont ez az éjfeles téma jön fel, mert épp egy barátomnál vagyok kedd óta, és ma fogok hazamenni. Itt fekszik a szobában, és próbáljuk azt a gondolatot incepcionálni a világba, hogy nem kel fél hétkor felkelni, hogy nyolcra beérjünk a suliba. Legalábbis én.
Szóval: Kik azok az emberek, akiknek ha az ajtaján zörgetnél éjfélkor (ez már olyan köznapi. Legyen hajnali fél négy), hogy bármi nyűg van, nem az lenne az első szavuk, hogy "Tudod te mennyi az idő?" Hanem valami afféle gondolat suhanna átt a szürkeállományuk boot-algoritmusán, hogy "Ez az én barátom biztos nem azért hív fel hajnali fél négykor, hogy elmondja, hajnali fél négy van. Mit tudnék segíteni neki?" Hál' Istennek (hoppá, vissza is kanyarodtunk) Nekem akadnak ilyen barátaim. Érdekes mód, legnagyobb sűrűségben a közösségen belül. A keresztény, Istennel kooperáló közösségen belül. Szóval valóban hál' Istennek. Mennyire más lenne a helyzet, ha ugyan ezt az időmet és energiámat egy tekecsapatba fektetné, ahol negyvenes bajszos egyedülálló apukák söröznek meg gurítanak. Szerintem most kevesebb névvel kombinálhatnék a bajban. Mire nem jó ey kis keresztény nevelés?

Na de ha már itt tartunk, futtassunk csak le még egy keresést: "kik azok az emberek, akik ha zörgetnének az ajtómon hajnali fél négykor, valami számomra banális oknál fogva, nem az lenne az első kérdésem magamhoz, hogy "Jesszom ez a baromállat meg mit keres itt...hajnali FÉL NÉGYKOR!!! Most kelhetek föl megnézni mi van... Valamint pár illetlen gondoat a kedves mamájáról" Hm, hm... Jelen pillanatban én rémesen fáradt vagyok, szóval naggyon kevés embernek pattannék fel a képzelt szituban. Ahogy így gondolkodom, egyre dagad a lista, mint a hatnapos vizihulla.

Melyik listád a hosszabb? Adni, vagy kapni tudsz igazán?

1 megjegyzés:

  1. Hát ez érdekesen elgondolkoztató...
    Van egy ismerősöm (hogy neveket ne említsek: Ádám) aki egyszer hajnali 2-kor felhívta egy másik ismerősömet (név nélkül: Bosit) hogy elújságolja neki, hogy egy szórakozóhelyen úgy megütötték, hogy most orvoshoz kell mennie hogy összevarrják a sebet.
    Nem kért semmilyen segítséget, csak kellett valaki, akinek elmondhatja, mi történt.
    Nem engem hívott, úgyhogy nem tudom visszaadni első kézből az élményt, de én biztos, hogy nagyon aggódni kezdenék / kezdtem volna, ha valaki a barátaim közül ilyen időpontban felhív, mert azt gondolnám, hogy biztos komoly bajban van.
    Én viszont nem tudom, hogy kit mernék felhívni éjjel... nem sok embert.

    Bélint

    VálaszTörlés