Címkék

2011. október 8., szombat

Szombat, Lk 1,26-28

Lk 1,26-28

     Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária. Bement hozzá az angyal, és így szólt: ,,Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.'

***

Ezerszer lerágott rész, szerintem fejből is tudnám idézni. Amikor most olvastam, már az elején az a gondolat foglalkoztatott, hogy 'Na banyek, erre mit elmélkedjek rá...' De hál' Istennek, az utolsó mondat megmentett. "Az Úr van teveled" Minden misén elhangzik, és természetes is, hogy az Úr ott van egy Szűz Máriával. Milyen lenne már, ha nem...

De ha most egy picit belegondolsz... 


Tulajdonképpen...


Kapaszkodj meg...


Veled is ott van az Úr, nem kell ehhez Szűz Máriának lenned. Na ez milyen egy gondolat már? Sőt, mondok még vadabbat! Velem is itt van az Isten! Ezt a Fülöp kurzus óta teljes bizonyossággal és lelki nyugalommal jelentem ki. Pedig én sem szültem egy Istent sem...
Isten mindenkivel ott van, több kevesebb mértékben. Hiszen nélküle egy lépést sem tudnánk tenni, nem hogy mindazt a csodát létrehozni, amit. Gondoljatok csak a nagy zenészeinkre, festőinkre, De akár csak egy műalkotásnak beillő felhőkarcolóra! Én idesorolhatnám a mobilokat is a magam részéről, de tudom, ez sokaknak idegen. Isten nélkül mindez nem jöhetett volna létre, mint ahogy mi sem. Minden Őt áldja, ami a földön él...


Te ott jössz be a képbe, hogy mennyire vagy hajlandó együttműködni ezzel. Sok okos megoldásod lehet az életre, de mind csak emberi. És így szükségképpen nem tökéletes, hiszen az ember sem az, magánál kiválóbbat alkotni meg nem tud.


Ha csak egy pillanatra is meg tudnánk sejteni azt a csodálatos hétmilliárd szólóhangszerrel és egy komplett élőflórával kísért fölöttes dallamot, ami a mennyei Atyánk fülében cseng mióta... fel sem foghatod mióta, kezed-lábad törnéd, hogy megtanulhasd a magad hangszerét a legtökéletesebben megszólaltatni. És persze én méginkább.


De nem ez a lényeg! A lényeg az, hogy ha csak a kezedbe is veszed azt a hangszert, mindegy, hogy hányszor ejted el, téped húrját, hasítod ütőfelületét, horpasztod be vagy tömöd el, az Úr ott lesz melletted, fogja a vállad, és biztat. Nem tudsz te olyan könnyen kiesni a kegyeiből, mint remélnéd. Nem kell tudomást venned róla, akkor az utad fogja egyengetni. A dallamot igazítja hozzád, a világot változtatja meg, de rólad nem mond le! Túl értékes vagy...


De lehetsz még értékesebb...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése