Címkék

2012. február 27., hétfő

Huawei Ideos S7 slim teszt

A teszt itt olvashaó Google Dokumentumok formájában is:
https://docs.google.com/document/d/1U75dP0cAcM0tFyluFPWL5GlOdgafcrtQjpBi8SGctPA/edit

A T-mobile Hungary jóvoltából nálam vendégeskedett egy Huawei Ideos S7 slim tablet.
Ő volna az

Az együtt töltött időért cserébe öszvissz egy tesztet kértek tőlem, ami nem a dolog technikai oldalával foglalkozik, hanem a felhasználó felől közelíti meg a kérdést. Így olyan önsanyaratásig fajultam, hogy meg sem néztem pontosan miféle hardver dobog a burkolat alatt, nehogy a befogadói élményemet determinálja egy processzor órajel, vagy bármi efféle technikai finomság.

Azt hiszem adja magát a kérdés, hogy a tablet mint kategória mire lett kitalálva, mire használható elvekben.
A tablet egy nagyon ügyesen meglátott piaci rés eredménye. Nem szeretünk mindenhova notebookot cipelni magunkkal, kiváltképp, hogy az esetek legtöbbjében nincs is szükségünk a teljes funkcionalitásukra, ami miatt böszme nagyok és nehezek. A mobiltelefonok meg lehetnek bármilyen okosak, fizikailag nem szerencsés dolog rajtuk a szükségesnél több internetböngészés, filmezés, olvasás, stb... (amikre ha nem akartuk a mobilunk inimini kijelzőjét bámulni, jött a noteszgép táskával, táppal mert az üzemidő kicsi, ecetera, ecetera...)
Így megszületett a tablet, ami egy kényelmesebb, kétkezi formában prezentálja nekünk az okostelefonok által a zsebünkbe költöztetett funkciókat. Kényelmes filmezés, ímélezés, netezés, hosszú üzemidővel és mégis (aránylag) könnyű hordozhatósággal.

Nos, lássuk, hogy a konkrét készülékünk esetében ezek mennyire és hogyan valósulnak meg.
Bevallom őszintén, mikor még egy táblagépet sem láttam élőben, mert kis hazánkban csak hírét lehetett hallani, hogy a messze nyugaton már ilyen is van, én egyértelműen a nagyobb, 10 colos gépek mellett tettem le a voksomat a 7 colosak ellenében. Az volt a logikám, hogy épp a kijelző mérete ami megkülönbözteti a zsebemben figyelő telefontól, attól lesz használhatóbb, hát legyen jó nagy kijelzője (Akkor ugyanis csak ez a két kategória létezett, nem voltak midenféle variációk a témára). Nos, tapasztalatokkal kiegészülve ezúton szeretnék elnézést kérni minden  7 colos masinától, és változtatnék korábban vakon ledobott voksomon. Rá kellett jöjjek ugyanis, hogy a mindennapokban nem feltétlen a nagyobb a jobb. (Hölgyek, ti hogy álltok az efféle dolgokkal?)

Szóval legyen az első tesztszempontom a hordozhatóság (külsőségek):
Nos, a telefonhoz szokott szemnek első pillantásra a készülék nagy. Egész konkrétan 200*110*13 miliméternyi területet követel magának a dimenziók szövedékéből. Mindemellé tekintélyes 440 gramm társul, amit már egy kézben lehet úgy tartani, hogy húsz perc után, ízületi bántalmakat okozzon. De ez egy egyszeri tapasztalat, nagyon hamar megtanul az ember úgy helyezkedni, hogy órákon át is élményszerű maradhasson a használat (Gyanítom, hogy a notebookok használatával karöltve előbb utóbb ez a téma egy jóga-irányzat megszületéséhez fog vezetni.) Szóval első blikkre a tab nagy és nehéz. Egy hét után azt kellett mondjam, hogy pont jó méretű, és épp csak egy gondolattal nehezebb a kelleténél. Ha már a külsőségeknél tartunk, nekem nagyon tetszett az, hogy a fülhallgató aljzatát jobb oldalra tették, szintúgy a hangerő gombjait, és a bekapcsológomb is errefele, a fölső él jobb csücskén figyel. Ez azért kifejezetten jó, mert ha zsebre vágom a gépet (igen, a bazi nagy télikabátom zsebébe pont passzentos), akkor a füles épp kilóg (nem bántja  a zsebem a csatlakozót, így az nem tágul ki...), a hangerőállítás is kézre esik, szóval a kialakítás igencsak júzerfrendli.
Kézben mindjárt kitűnik a a valós méret

Akkor ha már erre tartunk, járjuk körbe a gépet. A jobb oldalt nagyrészt elmondtam, ami lemaradt az a sztereó hangszóró jobbik fele. Baloldalt ennek ikertestvére teljesít szolgálatot, egy mini HDMI és egy micro USB aljzat mellett. A HDMI-vel tévékre tudunk csatlakozni, így nagyobb képet kapunk, az USB-vel tömegtárként használható. Fölül egyetlen bekapcsológombunk van jobb oldalt, alul dokkoló és microSD slot (tehát a memóriakártyát a készülék szétszedése és kikapcsolása nélkül el lehet távolítani illetve visszahelyezni. Az ilyen kialakítást nevezik “Hot swap”-nak) a készülék hátoldalán mindösszesen a kamera tölt be funkciót (bár ne tenné, ótvar, gyenge, borzalmasan rossz, pföjj de szörnyű, a képeket vallatások alkalmával lehetne felhasználni vasszűz helyett.) A fényleső 3 megapixeles, ha valakit érdekel az adat, de szerintem egy helókittis matricával jobban jártok, cupp rá, hogy úgy tűnjön, ott sincs. Valakinek még eszébe jutna fotózni vele....
Globálisan azt kell mondjam, hogy a készülék külseje igencsak rendben van. Letisztult, vállalható formaterv, kellemes tapintás és jó színek jellemzik. Nem kell szégyenkeznie egy iPad mellett sem, főleg, ha az ára is rá van írva mindkettőre.

Kinézetről ennyit. lássuk ami még fontosabb, a belbecset.
Ééééés nem tudok konkrét adatokat mondani (az olvasóim kilencven százalékának nagy örömére)
Abban biztos vagyok, hogy gyári restore után, minden hivatalos (nem létező) frissítés után a tabon az Android 2.2-es (Froyo) verziója teljesít szolgálatot, a gyártó által meglehetősen átszabva (ennek az az oka, hogy a rendszer még nem volt felkészítve ezekre a nagyobbfajta képernyőkre, így igen ormótlanná vált a kis képernyőre szánt kezelőfelület. A gyártók ezt próbálták ellensúlyozni UI-k [user interface] telepítésével)
A home screen már belakva érkezik hozzánk:
Legtöbb helyen beszéli a magyart

Igen hasznos újítás a kezdőképernyők kategorizálása ‘Főképernyő’ ’Web’ ’Szórakozás’ Kommunikáció’ ’Kedvencek’
100 androidosból 99 így rendezi be a kezdőképernyőit amúgy is, ez a fajta rendszerezés segít átlátni hogy mi hol van, és a fülekre bökve az adott szelethez jutunk, ami megkönnyíti a navigációt.
Kapunk még egy kupac saját gyártmányú minialkalmazást is, Emotion widgetek néven. Van itt ugyan ahhoz a dizájnhoz ímél, notesz, fotónézegető, Hi space (ami egy közösségi kliens) időjárás, webes könyvjelzők, naptár, óra, RSS olvasó, videó és zene. Szóval nem fukarkodtak a gyárnál az úgynevezett kapcsolt értékekkel, megtömték rendesen. Ez hol jó, hol nem. Teszem azt a zene alkalmazás nem igazán hajlandó beismerni az ékezetes betűk szükségességét, így azokat zseniálisan anyanyelve karaktereivel helyettesíti...
A comag igyené nyelvleckét isz tajtajmasz fehéj embejnek

Igen hasznos kitalálmány a bal fölső sarokba hegesztett vissza-nyíl, ami lehetővé teszi nekünk, hogy ne kelljen miden visszalépésnél fogást váltanunk a gépen, hogy hozzáférjünk az oldalt elhelyezett érintőgombokhoz.

Ami változás az alaprendszertől még elüt, az a Notification bar, amit nem lefele húzással, hanem a jobb fölső sarokba pozicionált két négyzetecske ingerlésével lehet előcsalogatni. Itt az ügyes fejlesztők megleptek minket a főbb funkciók kapcsolóival, és egy nem túlbonyolított feladatkezelővel is, ami lássuk be, ismét csak nagy jópont a használhatóság szempontjából.
El kell ismerni amit el kell ismerni: Ez jóra sikeredett.

Lassan végére is értünk a rendszer mustrájának, jöjjenek a mindennapi hőstettek!

Nos, én egyetemista vagyok, méghozzá egy olyan egyetemen, ami szinte teljesen le van fedve wifivel. Ezt eddig is legjobb tudásom szerint kiaknáztam az órák élményét növelendő...
De csak most tudtam meg, hogy eddig miről maradtam le. Egészen új szintre emeli a mindennapi betevő netezést a masina. A hét col egy Opera mini vagy egy Firefox böngészővel társítva minőségi tartalomfogyasztóvá emel minket. Hatodannyit kellett keresgélnem egy oldalon, mint az egyébként sem kicsi 4 colos telefonom esetében. És gyorsabban is töltenek be a weblapok, (ami nem tudok mivel magyarázni, mert elvileg a mobilom minőségibb hardver. Talán ennek kevesebb háttérfeladatot kell futtatnia)
Gyors pillantás a birodalomra...

Szintén zseniálisan használható a munkánál. Pillanatok alatt lekaptam vele a netről, ha valami kellett, kerestem utána bárminek, amire esetleg egy-egy órán szükség volt. Az e-könyv olvasó is igencsak jó szolgálatot tett. A különböző kzösségi hálók (féjszbukk, güliplusz, stb..) kliensprogramjai is sokkal kényelmesebben kezelhetőek ekkora felületen. Erre csoporttársaim is hamar rájöttek, így a teszt ezen részét inkább velük kellene megirassam, hiszen alig bírtam kirángatni a kezeik közül a tabot... Ilyen szépen engem még semmire nem kértek, mint ahogy mostanság egy egy lány rám nézett a matekóra közepén, hogy mentsem meg a halálra unatkozástól, és picit adjam neki oda...

Kis bepillantás a Mobiltudósok virtuális Batbarlangjába....

A játékok terén is hozza a kötelezőt. A táblajátékokra hajazó, manapság igen népszerű Tower defense stílusú gemmák külön élvezetet nyújtanak ekkora képernyőn, de természetesen a kötelező mérgesmadár-adag is gond nélkül bevehető....
Hét colon jobban látszik, hogy mérgesek a madarak...
És taktikázni is több helyünk marad

Hosszabb autó/buszutakon nem árt, ha beteszünk valami jóféle filmecskét, a beépített négy és fél giga tárhelyre bőven fér.

Persze a világ nem ilyen cukormázas rózsaszín. Jöjjenek azok a dolgok, amiktől az agyérgörcs kerülgetett:
Hát az első ugye a már korábban is emlegetett kamera. Igazából fönt szapultam eleget, beszéljenek helyettem a képek és egy tesztvideó:
Sajnos még egy ilyen képen is látszik, hogy kopaszodom...
Ha a kép címe képzaj lenne, tökéletes alkotásról beszélnénk...
A tesztvideó linkje peig: http://youtu.be/4NlN7GrSsMc

Következő erősb bosszantó dolog, a lezárt képernyővel kapcsolatos. Ugyanis amikor alvó módba teszem a gépet, annak kijelzője random módon fél perc és öt perc közötti intenzitással fel-fel éledget. Ami egy, az akksinak sem tesz jót, kettő kapacitív kijelző ide vagy oda, többször előfordult, hogy fel is oldaotta magát, és mindenféle őrült magántáncokba kezdeményezett a táskámban/zsebemben, amik jóvátétele igen sok fölösleges időmbe tellett. Aztán ha szerencsétlen módon akkor kapcsolnám be a gépet, amikor az magától is életre kelne, akkor fagy az egész, nem érzékeli sem a képernyőt sem a gombot. Jöhet a jó öreg akksit ki, vár, akksit vissza, bekapcs megoldás, ami a kelleténél épp egy fokkal buherább.

Aztán szintén idegesítő megoldás a képernyő automatikus elforgatása. Ez ugyanis vagy működik tíz bekapcsolásból egyszer, vagy nem. Elvileg két helyről is állítható, gyakorlatban a Giroszkópot teljesen  meglepetésszerűen kezeli, nagyritkán. A mobilra optimált weboldalakat nem tudom elforgatni, azt is széltébe kell nézzem, ami hosszára van kitatlálva. Alkalmazásokon belül szintén. A fészbukkon is csak néha néha sikerült elérnem, hogy hosszába görgethessem a falat, mert úgy van értelme. Érdekes módon, ahol nem csak ilyen statikus szerep jut a gyorsulásmérőnek, hanem mondjuk egy autót vagy egy golyót kell
vezéreljen, ott minden további nélkül működik és teszi a dolgát.

A Huawei készített egy billenytűzetet is a gépre, ami nem ismeri az ékezeteket, és egyébiránt is szenvedés.... De legalább ragaszkodó fajta. Mire valahogy eltünteted...

Nos, ezen túl csak egy koncepcióhibát tudok felsorolni, méghozzá, hogy a képarány nem egyezik a pixelek arányával, így minden kicsit hosszában nyújtottan jelenik meg. önmagában nem zavaró, mert hát ilyennek látom, ilyen. De ha már más képernyőn is szemrevételezem ugyan azt, rögtön kilóg a ló lába...

Egyéb funkció: Kevés tablet tudja, de ez igen: Kezeli a GSM hálózatokat, azaz lehet vele telefonálni:
Szörnyeteg...
Szörnyeteg...Töredelmesen bevallom, ezt a funkciót nem teszteltem, mivel szerintem a kedves felhasználó sem fogja a füléhez tolni ezt a böszme nagy gépet, hogy pizzát rendeljen a barátnőjének első randin... Erre jó megoldás lett volna a gyártó részéről egy headset mellékelése, de azt sajnos nem kapunk a csomagban.

Tippek, trükkök, praktikák:
Nem szerettem volna a végére hagyni a negatívumokat, nehogy az összbenyomás rovására menjen, hiszen összességében iegy igencsak igen gépről van szó. Így következzen inkább néhány apróbb finomítás, programocska, amik mégis megkönnyítik majd az életünk:

Multiling Keyboard:
Mint már említettem, a gyári billentyűet valami bitang puszulatosan fostos. ezért csak arra érdemes használni, hogy bepötyögjük vele a Marketbe az ingyenes ‘Multiling Keyboard’ programot (és a hozzá tartozó magyar szótárat), majd azt letöltve azonmód ki is cseréljük. Higyjétek el, ez az apró kis előrelépés sokkal zenközpontúbb csíáramlást fog eredményezni a tudatotok “te most direkt csesztetsz” központja és a táblagép “ide pötyögd kérlek óhajod” csakracsomója közt.

Ilyen volt... (blöeeeee)
És ilyen lett

Sajnos a zeneszámok fura karaktereit nem igazán lehet eltüntetni alternatív zenelejátszó programokkal...

MX Video Player
A gyári videólejátszó nem kezeli a manapság filmek körében szinte egyeduralkodó AVI kiterjesztést. Igen kellemetlen lehet, amikor erre akkor jössz rá, mikor már felpakoltad magad filmekkel egy internetmentes hétvégéhez, és hopp... Kénytelen leszel az egyébiránt csodálatos naplementét bámulni (annyira azért ne ragadtasd el magad, hogy le is fotózod a tabbal, mert abban nem lesz köszönet) Így ajánlom nektek letöltésre ezt a párost:
MX video Player
MX Video Player Codec (ARMv7)
A kettő együtt egy igen egyszerűen és sokoldalúan hasznáható videólejátszót eredményez...

Advanced Task Killer free:
A tab önmagától nem áll a helyzet magaslatán, ha alkalmazáskezelésről van szó, így ez az apró programocska igencsak sokat segíthet nekünk, ha már a sok feladattól kezd belassulni a gép. Használjátok egészséggel és sűrűn!

Ha nem használjátok telefonálásra vagy 3G-s mobilinternetezésre a tabot, érdemes repülőgép üzenmódba rakni, így nem keresi majd állandóan az adótornyokat, ami sokkal kevesebb sugárzás, és sokkal több akkuidő. A GPS műholdak használata szintén alapértelmezett az Androidos gépeknél, szintén érdemes lelőni. HA előfizettek mobilinternetre a tabon, nagyon fontos, hogy kontrolláljátok, hogy mi mehet fel a tudtotok nélkül a netre és mennyire, mert magától minden fölmászkálna, és pillanatok alatt kicsúsztok  a keretből...

Ha Valamiért végképp meghalna a tab szoftveres úton (tehát nem a szomszéd Böske néni protkóvizétől mondja be az unalmast, hanem csak úgy minden ok nélkül) És már a rendszer sem akar bekapcsolni, akkor tartsátok lenyomva a hangerő le és a bekapcsoló gombokat egyszerre mindaddig, míg fel nem tűnik egy kis dobozocska, amiből egy kis android figura ugrik kifelé. Ezzel a gesztussal újratelepítitek a rendszert, vagyis eltűnik minden személyes adat, kép, beállítás, és ott lesz a tablet ismét szűzen, ahogy a gyártósorról legurult. Ismételném, ez MINDENT töröl a gépről, szóval csak legvégső esetben. Vagy vigyétek el a T-Pontokban felállított szervízek egyikébe :-)

Hát ennyi segítséget adok nektek az első rajthoz a tablettel, no de persze ne féljetek zaklatni sem engem, sem a Mobiltudósok teljes csapatát, ha bármi kérdésetek merülne fel a géppel kapcsolatban. Addig is kívánom, hogy ha beszereztek egyet, a ti mindennapjaitokat is színesítse meg annyira, mint amennyire az enyémekkel tette ebben a nagyon szűk egy hónapban...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése